meta name="verify-v1" content="8/DF0Z+x4vdZXXPK4z5C/atGAAhWnr3OTTIAFbg/Xq0=" Lesifotós szubjektívje: 2008

csütörtök, március 06, 2008

Onko-logika

Apósom súlyos beteg. Napról-napra romlik az állapota. Ez már csak azért is különös, mert három hónapja volt alapos kivizsgáláson, ahol semmit nem találtak. Ehhez képest most mindenütt rákos sejtek burjánzanak a szervezetében és emésztik a korábban életerős testet. Már öntudatlan, egy nyugat-dunántúli kórház onkológiáján fekszik. Felesége és fia ment be a minap látogatni. Pont akkor lépett ki a főorvos a kórteremből, így megkérdezték tőle, hogy van az apósom, mit lehet tudni az állapotáról?

A főorvos válasza tömör volt és velős: "Fasz tudja. Sietek!"

A hozzátartozók leblokkoltak ettől a felelettől és mire levegőhöz jutottak az orvos már nem volt sehol. Anyósom sírva mesélte az esetet én pedig emailt írtam a kórház igazgatójának. Ebben többek között ez állt: "(....)Valószínűleg rossz napja volt, nem minden úgy jött össze, ahogy szerette volna, de talán nem az aggódó hozzátartozókon kellene levezetni a feszültséget.
Kérem, hogy ezt szíveskedjen tisztázni a főorvos úrral. (...) a legminimálisabb szankciót sem kérem, hiszen ez eltörpül amellett a munka mellett, amit naponta végeznek a betegekért. De a minimális tisztelet azt hiszem elvárható és nem túl nagy kérés.
Munkájukhoz sok sikert és jó adag türelmet kívánok."

Másnap reggel már a főorvos üzenete fogadott:

"Tisztelt Tánczos Mihály Úr!
Elnézését kérem, ha megjegyzésemmel Önt vagy hozzátartozóját megsértettem volna. Mentségemre szolgáljon, hogy a nagy sietségben valószinűleg nem realizáltam, hogy munkatársról vagy betgeg hozzátartozóról van-e szó. Mégegszer elnézését kérem és biztosíthatom, hogy semmi szándékosság nem vezérelt.
Tisztelettel:
Dr. XXXXXXXXXXXX
osztályvezető főorvos"

Bennem azóta egy kérdés motoszkál: Miért, a beosztottakkal így beszél?

hétfő, február 11, 2008

Postai bonyodalmak

Immáron 11 éve vagyok postafiók előfizető, mivel korábban annyi netről rendelt ingyenes kütyüt kaptam a nagyvilágból, hogy egyszerűen nem fért be a postaládába. (Ezt talán a XXI. század netezői már el sem hiszik, de biztos vannak még olyanok, akiknek a freebie nem spamleveleket jelentett.)

A közelmúltban különös változás állt be a kézbesítési szokásokban, jópár küldeményünk az udvar közepén landolt, a kutyák legnagyobb örömére. A sokadik szétcincált ajánlott (!) küldemény után írásban panaszt tettünk a megfelelő postahivatalban. Két nap múlva érkezett is egy hölgy, a panasz kivizsgálására, ami dícséretes. Az viszont elgondolkodtató, hogy rákérdezett egy számára furcsa anomáliára: neki ugyanis nem tiszta, hogy a 390-es postafiókra az idősebb, vagy az ifjabb Tánczos Mihály van bejelentve? Lévén mindkettőnk neve és bejelentett lakcíme ugyanaz, ilyenkor csak a bárgyú nézés marad, vajon válaszoljunk-e a kérdésre, vagy engedjük el a fülünk mellett, hátha kapcsol az illető, hogy most nem éppen fényeset kérdezett. Az illető viszont nem kapcsolt, így megkérdeztük, nem teljesen mindegy, melyikünk van bejelentve? Mint kiderült nem. Ezért aztán eldöntöttem, hogy ha születendő gyermekem fiú lesz, akkor ő is a Mihály nevet kapja. Ezután beballagok a postára és kitöltök egy adatmódosító ívet, amiben kérem, hogy a Tánczos Mihály és a Tánczos Mihály névre érkező leveleket továbbra is postafiókra továbbítsák, de ha esetleg Tánczos Mihálynak érkezne levél, azt feltétlenül hozzák ki a lakcímre. Ne csak én nézzek mindig bárgyún magam elé.

Bank bang

Négy domain regisztrációjának költségével csúsztam meg a napokban, persze a törlés előtti legutolsó napon kaptam észbe. Mivel a csekkes befizetés már nem érkezett volna meg időben a szolgáltatónak, ezért beballagtam a bankba, hogy azonnal bankszámlán legyen a pénz. A kedves pénztáros hölgynek odaadtam a négy sárga átutalási utalvány, hogy annak megfelelően irányítsa a pénzt. Mindössze egy percembe került elmagyarázni, hogy tisztában vagyok azzal, miszerint nem tudom az utalvánnyal feladni a pénzemet, csupán azért adtam oda neki így, mivel ott minden szükséges adat szerepel. Ezután újabb egy perc alatt elmagyaráztam, hogy az xy.hu nem egyenlő az x-y.hu domainnel, sem az yx.hu-val, ezért nem szeretném egy összegben befizetni a szükséges pénzt. Valamint nem mindegy, milyen formában írja be a közleménybe a domainneveket.

Amikor ezen túlestünk azt hittem, már nem érhet meglepetés. Tévedtem. A 4 darab 4680 forintos utalvánnyal együtt beadtam egy 20 ezrest is. A hölgy rögzítette az első tételt, aláírtam az aláírandókat, majd kiszámolt a pultra 15320 forintot. Rögzítette a második tételt, elvette a 10 ezrest és visszarakott 5320 forintot. A harmadik utalás után is elvett egy ötezrest és visszarakott 320 forintot, majd a negyediknél dettó. Így a végén visszakaptam 4 darab 200 forintost, 4 darab 100 forintost és 4 darab 20 forintost.


De legalább nem zavarodott bele.

vasárnap, január 13, 2008

Szamárfül

Az alkotmánybíróság elnökét nem lehet csak úgy lefotózni. A közjogi méltóság testőrei először nem engedtek Bihari Mihály közelébe, de aztán később mégis lefényképezhettem a feleségével. Otthon aztán elkerekedett szemmel néztem az eredményt. Az újságban megjelenő képen "természetesen" már csápok nélkül jelenik meg. A fura jelenséget a háta mögött lévő asztal virágai okozták.